Az invazív vérnyomás előnyei és hátrányai

Az invazív vérnyomás előnyei és hátrányai

Invazív vérnyomásmérés:

Az invazív vérnyomásmérés egy általánosan használt technika az intenzív osztályokon, és gyakran használják műtőben is. A technika abból áll, hogy katétert helyeznek be a megfelelő artériába, majd a mért nyomáshullámokat megjelenítik a monitoron. Az intraartériás vérnyomás-monitorozás alkalmazásának leggyakoribb oka a páciens vérnyomásának egymást követő folyamatos monitorozása, valamint a nyomás-idő grafikon hullámformaként történő megjelenítése.

Különféle invazív vérnyomásmérők állnak rendelkezésre trauma, intenzív kezelés és műtős alkalmazásokhoz. Ezek közé tartozik az egyszeri nyomás, a kettős nyomás és a több paraméter (pl. nyomás/hőmérséklet).

Az intraarteriális monitorozó rendszer összetevői három fő részre oszthatók:

- mérőberendezés

- Transducer

- Monitor.

A mérőeszköz egy artériás kanülből áll, amely egy folyamatos sóoldatoszlopot tartalmazó csőhöz kapcsolódik, amely nyomáshullámokat vezet a jelátalakítóhoz. Az artériás vezeték egy öntözőrendszerhez is csatlakozik, amely egy zacskó sóoldatból áll, amelyet 300 Hgmm nyomás alá helyeznek az öntözőkészüléken keresztül.

Az IBP monitorozásnak vannak előnyei.

• A folyamatos „szekvenciális” vérnyomás-monitorozás nagyon előnyös azoknál a betegeknél, akiknél a vérnyomás hirtelen megváltozhat (pl. érsebészet). Ezek a betegek lehetnek azok, akiknek szoros vérnyomás-szabályozásra van szükségük, vagy olyan gyógyszereket kapnak a vérnyomás fenntartására, mint például azok, akik kardiotonikus szereket, például epinefrint kapnak.

• Ez a technológia alacsony nyomáson is pontosan le tudja olvasni a vérnyomást.

• Főleg azoknak a betegeknek, akiknél hosszabb ideig szükség lehet a vérnyomás szoros monitorozására, pl. intenzív osztályos betegek a mandzsetta ismételt felfújása által okozott traumák elkerülése érdekében.

• Az intravaszkuláris térfogat állapota megfigyeléssel vagy eszköz-specifikus hullámforma-analízissel becsülhető az artériás nyomáspálya alakjára.

• Az invazív vérnyomásmérés pontosan meg tudja mérni a vérnyomást egyes olyan betegeknél, akik nem alkalmasak non-invazív vérnyomás-monitorozásra, például súlyos perifériás ödémában szenvedő betegeknél vagy kórosan elhízott betegeknél az intenzív osztályon.

• A bent lévő artériás kanülök megkönnyítik az ismételt artériás vérvételt.

Az IBP Monitoring hátrányai

• Az artériás katéterek potenciális fertőzési gócpontok, bár az artériás katéterekben a fertőzések gyakorisága sokkal alacsonyabb, mint a vénás katéterekben, különösen a centrális vénás katéterekben.

• A katéteres arteriosus lokális trombózishoz vezethet, ami az embóliák lejutását okozhatja a végtagban, vagy artériás elzáródást okozhat (ritka, ha a katétert sóoldattal átöblítették, és megfelelő eret választottak). Általában a radiális, a femoralis és a hónalj artériákat használják, valamint a podia, a hátsó tibia és a dorsalis pedis artériákat. Mivel a brachialis artéria egy terminális artéria, amely nem rendelkezik mellékes vérellátással, és a brachialis artéria elzáródása a kar vérellátásának elvesztését eredményezheti, lehetőség szerint kerülni kell a brachialis artériát.

• Ha a gyógyszert véletlenül az artériába fecskendezik, kristályok képződhetnek, amelyek a végtag katasztrofális ischaemiáját okozhatják. Az összetévesztés elkerülése érdekében minden artériás vonalat egyértelműen azonosítani és színkóddal kell ellátni (általában piros csíkkal). Ugyanakkor szem előtt kell tartanunk, hogy a gyógyszert soha nem szabad az artérián keresztül beadni.

• Az artériás vérnyomásmérő rendszer megvalósítása nehéz és időigényes lehet, különösen, ha a beteg sokkos állapotban van. Ez elterelheti a figyelmet más, sürgősebb problémákról.

• A monitorozó berendezések, alkatrészek és kanül drágák a nem invazív vérnyomásmérési módszerekhez képest.

• Az artériás monitorok tápellátást igényelnek, ami korlátozza hasznosságukat bizonyos környezetekben.