Mit jelent az ST-depresszió az EKG-eredményen?

Mit tud mondani az EKG a tüdőembóliáról?

Az EKG önmagában nem képes tüdőembóliát diagnosztizálni. Egy 2017-es tanulmány azt sugallja, hogy a megbízható forrásból származó EKG-eredmények körülbelül 25 százaléka standardnak tűnik azoknál az embereknél, akiknek vérrög van a tüdejében.

Néhány gyakoribb állapot, amelyet az EKG feltárhat:

Sinus tachycardia

A sinus tachycardia a PE-vel kapcsolatos leggyakoribb szívritmuszavarok egyike. Sinus tachycardia akkor fordul elő, amikor a sinuscsomó olyan elektromos impulzusokat bocsát ki, amelyek a szívet túl gyorsan verik. A sinus tachycardia a PE esetek körülbelül 30 százalékában van jelen.

A sinus tachycardia kiváltó okának kezelése, legyen az PE, vérszegénység, pajzsmirigy-betegség vagy más kiváltó ok, gyakran lehetővé teszi a szív számára, hogy fenntartsa az egészséges ütemet és ritmust.

Jobb köteg ágblokk

Az elektromos jelek blokkolását a szív jobb oldalán jobb oldali köteg elágazásnak (RBBB) nevezik. A PE RBBB-t okozhat azáltal, hogy a jobb kamrát szokatlanul keményen dolgozik.

Ez csökkenti a véráramlást a jobb oldali köteg ágaiba, amelyek azok a speciális rostok, amelyek a jobb pitvarból a jobb kamrába szállítják az elektromos jeleket.

Az RBBB jelenléte különösen nagy és veszélyes vérrögre utal.

Jobb kamrai feszültség

A jobb kamrai (RV) feszültség azt jelenti, hogy probléma van a szív jobb kamrájában. A azt sugallja, hogy a légszomjban szenvedő embereknél az RV-feszültséget jelző EKG „erősen utal” PE-re.

Jobb pitvar megnagyobbodás

Amikor a véráramlást a szív jobb oldaláról a tüdőbe megnehezíti a tüdőben kialakuló vérrög, a jobb kamra és a jobb pitvar is megnagyobbodhat. Ezek a változások csökkenthetik a szív hatékonyságát a vér kiszivattyúzásában a test többi részébe, ami szívelégtelenséghez vagy halálhoz vezethet.

Pitvarfibrilláció

Egy 2017-es áttekintés szerint az egyik leggyakoribb szívritmuszavar, a pitvarfibrilláció (AFib) a PE eredménye és oka is lehet.

Az AFib-betegeknél nagyobb a kockázata annak, hogy vérrög alakul ki a szívében, amely a tüdőbe juthat, és elzárhat egy artériát. Ha vérrög képződik a tüdőben, és a szívet keményebb munkára kényszeríti, a szív további terhelése AFib kialakulását okozhatja.

Mi az EKG értéke tüdőembóliában szenvedő betegeknél?

Az EKG nem fontos része a PE diagnosztizálásának, de több információval szolgálhat az orvosoknak.

A PE diagnosztizálásához az orvos számos képalkotó tesztet mérlegel, valamint az Ön kórtörténetét és jelenlegi tüneteit. Az EKG nyomokat ad a szív működéséhez, ami befolyásolhatja a kilátásokat és a kezelést.

Az EKG-n megjelenő anomáliák jelezhetik a PE súlyosságát, és segíthetnek meghatározni, hogy szükség van-e sürgősségi ellátásra.

A tanulmányok 2017-es áttekintése azt találta, hogy az EKG-rendellenességek negatív eredményt jeleztek előre a PE-betegeknél. Az S1Q3T3 mintázatúak vagy az RBBB jeleit mutatók nagyobb valószínűséggel haltak meg a kórházban. A sinus tachycardia és az AFib volt a 30-napos mortalitás legerősebb előrejelzője.

Milyen eljárással kell EKG-t venni?

Az EKG egy viszonylag egyszerű vizsgálat. Az orvosok gyakran kérnek EKG-t, ha bármilyen szív- és érrendszeri probléma gyanúja merül fel. A teszt a következő lépéseket tartalmazza:

Egy orvos, nővér vagy technikus legfeljebb 12 elektródát helyez el a mellkasára és a végtagjaira.

Az elektródák továbbítják a szív elektromos aktivitását az EKG-monitorhoz.

A monitor az információt hullámmintákká alakítja.

A mintákat általában papírra nyomtatják, így az orvosok nyomtatott példányt kapnak az elemzéshez.

Orvosa megvizsgálja a hullámmintákat, hogy keresse a szabálytalan frekvenciák vagy ritmusok jeleit.

A teljes eljárás kevesebb, mint 10 percet vesz igénybe. Fájdalommentes, nem igényel érzéstelenítést vagy speciális előkészítést.

Gyakran Ismételt Kérdések

Miért olyan nehéz diagnosztizálni a tüdőembóliát?

A PE diagnosztizálásának egyik fő kihívása, hogy tünetei, mint például a mellkasi fájdalom, légszomj és szédülés, számos más szív- és érrendszeri betegségben is gyakoriak.

Ezenkívül a szokásos szűrések, például az EKG vagy a mellkasröntgen nem tudják feltárni, hogy van-e vérrög a tüdőben. Azonban segíthetnek átfogó értékelést készíteni az egyén szív- és tüdő egészségéről.

Milyen vizsgálatokat végeznek az orvosok a tüdőembólia diagnosztizálására?

Egy 2021-es tanulmány szerint a komputertomográfiás pulmonalis angiográfia az "arany standard" teszt, amelyet a PE diagnosztizálására használnak. A szűrés a CT-vizsgálatot angiogrammal kombinálja.

A CT-vizsgálat speciális röntgenberendezést használ, hogy keresztmetszeti képeket készítsen a testéről. Az angiogram kontrasztfestéket használ az artériákon és vénákon keresztüli véráramlás részletes képeinek feltárására.

Egyes tesztek azonosítják a vérrög helyét és méretét a tüdőben. Mások segítenek jobban felmérni a szív és a tüdő működését. Ezek a tesztek néha feltárhatják a PE súlyosságát, vagy kizárhatják a tünetek egy adott okát.

A PE diagnosztizálására használt gyakori tesztek a következők:

vérvétel

mellkas röntgen

CT-vizsgálatok

duplex ultrahangok

MRI vizsgálatok

tüdő angiogramok

Lehet otthon EKG-t venni?

Számos otthoni EKG-monitor vásárolható meg. Vannak olyan hordozható monitorok is, mint például a Holter-monitor, amelyeket az orvos felírhat a szív elektromos aktivitásának a hét minden napján, 24 órájában történő nyomon követésére.

Bár ezek az eszközök hasznosak lehetnek, különösen a szokatlan szívritmusok észlelésében, amikor Ön távol van az orvosi rendelőtől, nem képesek kizárólagosan észlelni a PE-t.

Elvitel

A PE szövődményeket válthat ki, az aritmiáktól a hirtelen szívmegállásig. A pontos diagnózis mielőbbi felállítása életmentő lehet.

Az EKG segíthet meghatározni, hogy van-e szívritmuszavar vagy más szívműködési változás. Ez a szív és a tüdő egészségének átfogó értékelésének része.

Ha kezelőorvosa PE-t gyanít vagy már diagnosztizált, egy egyszerű, fájdalommentes EKG létfontosságú információkat adhat szíve működéséről és a tüdőben kialakuló vérrög okozta szövődményekről.