Minden, amit a gyakorlati EKG-ról tudnia kell
Hagyjon üzenetet
Minden, amit a gyakorlati EKG-ról tudni kell
Mi az a gyakorlati elektrokardiogram?
Az elektrokardiogram (EKG) egy egyszerű és gyors teszt a szív egészségének felmérésére. Ebben a tesztben az egészségügyi dolgozók elektródákat (a bőrre tapadó kis műanyag foltokat) helyeznek el a mellkason, a karokon és a lábakon lévő meghatározott helyeken. Az elektródák EKG-vezetékeken keresztül csatlakoznak az EKG-készülékhez. Ezután EKG mérést végezhetünk. A monitoron megjelenik az EKG. A természetes elektromos impulzusok koordinálják a szív különböző részeinek összehúzódásait, hogy biztosítsák a vér megfelelő áramlását. Az elektrokardiogram rögzíti ezeket az impulzusokat, hogy megmutassa a szív ütemét, a szívverés ritmusát, valamint az elektromos impulzusok erősségét és időzítését, amikor a szív különböző részein haladnak át. Az elektrokardiogram változásai számos szívvel összefüggő betegség előhírnökei lehetnek.
A gyakorlati EKG segítségével értékelik a szív stresszre vagy testmozgásra adott válaszát. Ebben a tesztben az EKG-gép rögzíti az EKG-nkat a futópadon vagy állókerékpáron végzett edzés közben, és a teszt során bizonyos pontokon nyomon követi az EKG-t, hogy összehasonlítsa a fokozott stressz szívre gyakorolt hatását. Ugyanakkor az egészségügyi személyzet rendszeresen növeli a futópad dőlésszögét és sebességét, hogy növelje a gyakorlat nehézségét a teszt során. Bicikli esetén gyorsabban kell mennünk, hogy ellenálljunk a további ellenállásnak. Mindkét esetben addig kell folytatnunk az edzést, amíg el nem érjük a célpulzusszámunkat (amelyet az orvos a beteg életkora és fizikai állapota alapján határoz meg), vagy amíg fáradtság, légszomj, mellkasi fájdalom, ill. egyéb tünetek.
Miért van szükség terheléses EKG-ra?
Néhány ok, amiért az orvos gyakorlati EKG-t rendelhet, a következők:
A kezelőorvos úgy véli, hogy szívkoszorúér-betegségben szenvedünk (például elzáródott artéria a szívben), és fel kell mérnünk a stressz- vagy edzéstűrőképességünket;
• Szívrehabilitációs program megkezdése előtt, szívinfarktusból (például szívinfarktusból) vagy szívműtétből való felépüléskor azonosítsa a biztonságos testmozgás mellékvonalait;
• Mérje fel a szívritmust és az elektromos aktivitást edzés közben;
• Mérje fel a pulzusszámot és a vérnyomást edzés közben vagy egyéb okokból;
Milyen kockázatokkal jár a terheléses EKG?
Veszélyes a gyakorlati EKG-t csinálni? Mivel a szív a vizsgálat során nagy mennyiségű vegyületet tapasztalhat, egyesek a következőket tapasztalhatják:
• Mellkasi fájdalom
• szívroham
• Hipertónia
• szabálytalan szívverés
• Szédülés
• hányinger
• fáradt
• elájult
• Szívroham
• Súlyos szívritmuszavarok.
Az adott egészségügyi állapottól függően más kockázatok is lehetnek. Ezért a legjobb, ha a gyakorlati EKG elvégzése előtt megerősíti az adott helyzetet orvosával. Ezen túlmenően bizonyos tényezők vagy állapotok megzavarhatják vagy befolyásolhatják a terheléses EKG eredményeit, beleértve:
• Bőséges étkezés a vizsgálat előtt
• Koffein a vizsgálat előtt
• Dohányzás vagy egyéb dohánytermékek használata a vizsgálat előtt
• Hipertónia
• Elektrolit egyensúlyhiány, például túl sok vagy túl kevés kálium, magnézium vagy kalcium a vérben
• Bizonyos gyógyszerek, például béta-blokkolók szedése esetén nehézségekbe ütközhet a pulzusszám célszintre emelése.
• Szívbillentyű-betegsége van
• Szívritmuszavar
Hogyan készüljünk fel a terheléses EKG-ra?
A teszt elvégzése előtt őszintén el kell mondanunk az orvosnak, ha:
o Aneurizma
o Instabil angina (kontrollálhatatlan mellkasi fájdalom)
o Súlyos szívbillentyű-betegség (egy vagy több szívbillentyű diszfunkciója)
o Súlyos szívelégtelenség
o Nemrég előfordult szívinfarktus (pl. szívinfarktus)
o Súlyos magas vérnyomás
o Szabálytalan szívverés
o Pericarditis (a szívet körülvevő zsák gyulladása vagy fertőzése)
o Súlyos vérszegénység (alacsony vörösvérsejtszám)
o Viseljen pacemakert
Gyakorlati EKG folyamat
A gyakorlati EKG ambuláns vagy kórházi kezelésben is elvégezhető. A tesztek állapotunktól és orvosunk specifikus protokolljától függően változhatnak. A gyakorlati EKG általában ezt a folyamatot követi:
1. Arra kérték, hogy távolítsák el azokat a tárgyakat, amelyek zavarhatják a vizsgálatot, öltsön át beteg ruhát és tisztítsa meg a bőrt;
2 Illessze be az elektródapárnákat, csatlakoztassa az EKG-vezetékeket, és adja meg az azonosító adatokat.
3 Az egészségügyi személyzet segít feltenni a vérnyomásmérő mandzsettát. A kezdeti EKG- és vérnyomásértékeket akkor veszik, amikor kerékpárra ülünk, vagy edzés közben felállunk.
4 Az orvos elkezdi tanítani, hogyan kell futópadon járni vagy kerékpárt használni. Ha mellkasi fájdalmat, szédülést, szédülést, erős légszomjat, hányingert, fejfájást, lábfájdalmat vagy bármilyen más tünetet kezd tapasztalni edzés közben, feltétlenül értesítse egészségügyi szolgáltatóját.
5 Kezdje el az edzést a legalacsonyabb szinten. A gyakorlat intenzitása fokozatosan növekszik. Az EKG készülék időközönként EKG-t és vérnyomást mér, hogy megmérje, hogyan reagál a szív és a test az edzésre.
6 Az edzés időtartama a célpulzusunktól és a saját állóképességünktől függ. Az edzés időtartama szintén fontos része a stressztesztek eredményeinek. A tesztet le lehet állítani, ha olyan súlyos tünetek jelentkeznek, mint a mellkasi fájdalom, szédülés, hányinger, súlyos légszomj, erős fáradtság vagy megnövekedett vérnyomás.
7 A teszt gyakorlati részének elvégzése után az egészségügyi dolgozó lelassít, hogy testünk "megnyugodjon", elkerülve a hirtelen megállás okozta hányingert vagy görcsöket.
8 Az edzés befejezése és a pihenés után az egészségügyi dolgozók továbbra is monitorozzák az EKG-t és a vérnyomást, amíg normális vagy közel normális állapotba nem kerülnek.
9 Miután az EKG és a vérnyomás visszaáll a normál szintre, az egészségügyi személyzet eltávolítja az EKG-elektródákat és a vérnyomásmérő mandzsettát, és a vizsgálat véget ér.
Mi történik terheléses EKG után?
Általánosságban elmondható, hogy a terheléses EKG után nincs szükség különösebb odafigyelésre. A vizsgálat után néhány órával vagy még tovább fáradtnak érezhetjük magunkat. Hacsak nem olyan valakiről van szó, aki általában nem edz, általában néhány órán belül visszaállunk a normál állapotba az edzés utáni EKG-t követően. Egy napnál hosszabb ideig tartó mellkasi fájdalom, légszomj, szédülés esetén orvoshoz kell fordulni kivizsgálás céljából.